Segíts magadon – az állam is megsegít?

Előre szólok, lehet, hogy a mostani blogbejegyzésemben leírtak nem fogják növelni a tetszési indexemet az olvasók körében. Persze a leírtak szigorúan a saját, szubjektív véleményemet tükrözik, nem kell vele egyet érteni senkinek sem, ahogy én is tiszteletben szoktam tartani mások, az enyémtől eltérő véleményét.

Legutóbb arról írtam, hogy járvány okozta gazdasági válság sikeres kezelésének mik az eszközei.

Természetesen a Kormány sem tétlenkedett az elmúlt hetekben, ezért emlékeztetőként fussunk végig rajta, hogy milyen rendelkezéseket hozott a járványügyi helyzet miatt kedvezőtlen gazdasági helyzetbe került vállalkozások megsegítésére:

  • hiteltörlesztési moratórium
  • csökkentett munkaidős foglalkoztatás állami támogatása (kurzarbeit)
  • Adóbevallási és Adófizetési határidők elhalasztása
  • A társasági adó bevallása és megfizetése, valamint az éves adóbevallással egyidejűleg teljesítendő társasági adóelőleg bevallásának határideje 2020. szeptember 30. napjára módosul.
  • A KIVA bevallásának és megfizetésének, valamint a KIVA előleg megállapításának és bevallásának határideje szintén 2020. szeptember 30. napjára módosul.
  • A helyi iparűzési adó bevallásának és megfizetésének, valamint a következő adóelőleg-fizetési időszakra szóló adóelőleg bevallásának határideje szintén 2020. szeptember 30. napjára módosul.
  • Az innovációs járulék bevallásának és megfizetésének, valamint az éves járulékbevallással egyidejűleg teljesítendő innovációs járulékelőleg bevallásának határideje 2020. szeptember 30. napjára módosul.
  • Az adózó ezen adóelőleg, illetve járulékelőleg mérséklését annak esedékessége előtt kérheti, ha számításai szerint a 2020-ban kezdődő adó év adója, illetve járuléka nem éri el az adóelőleg, illetve járulékelőleg összegét.
  • A számviteli törvény szerinti éves beszámolókra vonatkozó elkészítési, nyilvánosságra hozatali, letétbehelyezési és közzétételi, továbbá benyújtási (leadási, megküldési) határidők 2020. szeptember 30-ig meghosszabbodnak.

Ezen a ponton álljunk is meg egy kicsit:

 

Mérlegeljünk vagy sem?

Mint ismeretes, a Kormány rendelete alapján többek között az éves beszámolók leadási határideje is 2020. május 31-ről 2020. szeptember 30-ra módosult. Javasolt ugyan akkor megvizsgálni, hogy mikor érdemes és mikor nem érdemes élni ezzel a – halasztási – lehetőséggel. Gondoljuk csak végig, hogy milyen egyéb következményei lehetnek annak, ha a beszámoló csak szeptember 30-ára készül el? A közzétett éves beszámolóknak az egyik legfontosabb szerepe a gazdaságban az, hogy fenntartsa a pénzügyi bizalmat a gazdasági szereplők között. Ha valamely vállalkozás nem teszi közzé a beszámolóját, azt az egyes gazdasági szereplők tekinthetik egy vészjelnek arra vonatkozóan, hogy a Társaságnál kialakult gazdasági következmények komoly pénzügyi válságot jelentenek.

Felértékelődik viszont az éves beszámoló szerepe akkor, ha egy vállalkozás hitelt vesz fel, vagy a beszállítói a fizetési határidőket a Társaság vagyoni helyzete alapján határozzák meg. Az éves beszámoló egy bizonyos értelemben garancia arra, hogy egy Társaság fizetéseit teljesíteni tudja; így a beszállítók, hitelezők kockázata ezáltal csökken.

 

A koronavírus miatt kialakult gazdasági válság következtében 2020. szeptember 30-ig várhatóan sok vállalkozás lesz fizetésképtelen. Ők minden bizonnyal nem fogják közzétenni a beszámolójukat ezen határidő előtt. Ezért, ha a Társaságot nem fenyegeti ilyen veszély, nem érdemes a beszámolót halasztók közé tartozni.

Ráadásul az időben közzétett beszámolókból több fontos információ is kiderülhet, ami a vállalkozás iránti bizalmat erősítheti. Egyrészről, hogy rendelkezik-e elegendő tartalékkal a válsághelyzet idejére. Az előző évi beszámolóból az is kiderül, hogy várhatóan milyen hatásai lesznek a koronavírus miatti korlátozásoknak a vállalkozásra. Ha a Társaság könyvvizsgálatra kötelezett, akkor ezt a könyvvizsgálók szigorúan fel is mérik, erre vonatkozóan vizsgálatokat hajtanak végre, és ha szükségesnek látják, akkor a könyvvizsgálói jelentésben is megjelenik a várható hatás valamilyen formában.

Ha olyan körülmény merül fel, ami miatt lehetetlen a beszámoló eredeti határidőre történő elkészítése, akkor értelemszerűen a halasztás jó megoldásnak tűnik, de ebben az esetben sem kötelező megvárni a szeptember 30-át, hanem az akadályozó körülmény megszűnését követően leghamarabb el kell készíteni és be kell nyújtani a beszámolót.

 

Haladjunk is tovább az intézkedések számbavételén:

  • Csökken a kisvállalati adó (KIVA) mértéke. Ez ugyan nem közvetlenül a válsághelyzet kezeléséhez kapcsolódik, hiszen 2021. január 1. napjától csökken a kisvállalati adó mértékét 12 százalékról 11 százalékra, viszont a bejelentés időzítése alkalmas volt egy pozitív tartalmú kormányzati kommunikáció közzétételére
  • A SZÉP kártyára adható béren kívüli juttatások keretösszegeinek emelkedtek és mentesültek a szociális hozzájárulási adó alól.
  • Idegenforgalmi adó (IFA) felfüggesztése a 2020. április 26. napjától 2020. december 31. napjáig terjedő időszakban eltöltött vendégéjszakák után
  • A szociális hozzájárulási adó mértéke 2020. július 1-jétől 17,5 százalékról 15,5 százalékra fog csökkenni
  • A szociális hozzájárulási adó évközi csökkentésével összefüggésben a kifizető által fizetendő EKHO mértéke 15,5 százalékra csökken.
  • Az adóhatóság az adózónak az adóhatóságnál nyilvántartott, legfeljebb ötmillió forint összegű adókötelezettségére, egy alkalommal, legfeljebb hat havi pótlékmentes fizetési halasztást vagy legfeljebb tizenkét havi pótlékmentes részletfizetést engedélyez, ha a kérelmező a kérelem benyújtásával egyidejűleg igazolja vagy valószínűsíti, hogy a fizetési nehézség a veszélyhelyzetre vezethető vissza.
  • a turisztikai, a vendéglátóipari, a szórakoztatóipari, a szerencsejáték, a filmipari, az előadóművész, a rendezvényszervező és a sportszolgáltatást nyújtó ágazatok tekintetében a bérleti szerződéseket 2020. június 30-áig nem lehet felmondással megszüntetni és a díjat nem lehet emelni.
  • A fenti ágazatokban a 2020. március, április, május és június hónapokra a foglalkoztatott munkavállalók esetében a munkáltató mentesül a munkabér utáni közterhek megfizetése alól, illetve a munkavállaló munkabérét terhelő járulékok közül kizárólag a természetbeni egészségbiztosítási járulékfizetési kötelezettség áll fenn, azzal, hogy annak havi mértéke nem haladhatja meg az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összegét, a 7710 forintot.

 

Azoknak a vállalkozásoknak (munkáltatóknak, egyéni vállalkozónak és társas vállalkozónak), akik a következő TEÁOR és TESZOR-számmal azonosított tevékenységet tényleges főtevékenységként végzők minősülnek:

  1. a) taxis személyszállítás (TEÁOR és TESZOR 49.32),
  2. b) szálláshely-szolgáltatás (TEÁOR és TESZOR 55),
  3. c) vendéglátás (TEÁOR és TESZOR 56),
  4. d) alkotó-, művészeti, szórakoztató tevékenység (TEÁOR és TESZOR 90),
  5. e) sport-, szórakoztató, szabadidős tevékenység (TEÁOR és TESZOR 93),
  6. f) szerencsejáték, fogadás (TEÁOR és TESZOR 92),
  7. g) film, video, televízióműsor gyártása, hangfelvétel-kiadás (TEÁOR és TESZOR 59),
  8. h) konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése (TEÁOR és TESZOR 82.30),
  9. i) napilapkiadás (TEÁOR és TESZOR 58.13),
  10. j) folyóirat, időszaki kiadvány kiadása (TEÁOR és TESZOR 58.14) és
  11. k) műsorösszeállítás, műsorszolgáltatás (TEÁOR és TESZOR 60).

nem keletkezik szociális hozzájárulási adó és szakképzési hozzájárulás fizetési kötelezettsége 2020. március, április, május és június hónapra vonatkozóan, valamint a rehabilitációs hozzájárulási kötelezettségének is csak a kétharmadát kell megfizetnie.

Ugyancsak érvényes a fenti vállalkozásokra, hogy a KIVA adóalany e tevékenységével összefüggésben a 2020. március, április, május és június hónapra történő kisvállalati adókötelezettsége megállapításánál nem kell KIVA alapnak tekinteni a személyi jellegű kifizetések összegét, azaz nem kell adót fizetniük.

A KATÁ-sok sem maradhattak ki, közülük a

  1. taxis személyszállítás (TEÁOR és TESZOR 4932),
  2. fodrászat, szépségápolás (TEÁOR és TESZOR 9602),
  3. festés, üvegezés (TEÁOR és TESZOR 4334),
  4. egyéb humán-egészségügyi ellátás (TEÁOR és TESZOR 8690),
  5. villanyszerelés (TEÁOR és TESZOR 4321),
  6. fizikai közérzetet javító szolgáltatás (TEÁOR és TESZOR 9604),
  7. előadó-művészet (TEÁOR és TESZOR 9001),
  8. víz-, gáz-, fűtés-, légkondicionáló-szerelés (TEÁOR és TESZOR 4322),
  9. szakorvosi járóbeteg-ellátás (TEÁOR és TESZOR 8622),
  10. épületasztalos-szerkezet szerelése (TEÁOR és TESZOR 4332),
  11. sport, szabadidős képzés (TEÁOR és TESZOR 8551),
  12. tetőfedés, tetőszerkezet-építés (TEÁOR és TESZOR 4391),
  13. általános járóbeteg-ellátás (TEÁOR és TESZOR 8621),
  14. padló-, falburkolás (TEÁOR és TESZOR 4333),
  15. fogorvosi járóbeteg-ellátás (TEÁOR és TESZOR 8623),
  16. előadó-művészetet kiegészítő tevékenység (TEÁOR és TESZOR 9002),
  17. egyéb sporttevékenység (TEÁOR és TESZOR 9319),
  18. fekvőbeteg-ellátás (TEÁOR és TESZOR 8610),
  19. konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése (TEÁOR és TESZOR 8230),
  20. üdülési, egyéb átmeneti szálláshely-szolgáltatás (TEÁOR és TESZOR 5520),
  21. testedzési szolgáltatás (TEÁOR és TESZOR 9313),
  22. egyéb vendéglátás (TEÁOR és TESZOR 5629),
  23. egyéb szálláshely-szolgáltatás (TEÁOR és TESZOR 5590),
  24. szerencsejáték, fogadás (TEÁOR és TESZOR9200),
  25. idősek, fogyatékosok szociális ellátása bentlakás nélkül (TEÁOR és TESZOR 8810) és
  26. szállodai szolgáltatás (TEÁOR és TESZOR 5510)

tevékenységet folytatók (a továbbiakban: mentesített tevékenységet folytató) 2020. március, április, május és június hónapra tekintettel mentesül a kisadózó után a KATA adó megfizetése alól.

Szép kis lista, ugye?

De vajon tényleg azokat segítette az Állam, akiket a leginkább kellett volna?

 

Ne halat adj, hanem halászni tanítsd meg

„Ne halat adj az éhezőnek, mert azzal csak egyszer lakik jól. Adj neki hálót, tanítsd meg halászni, és akkor egész életében meglesz a betevője.”

És akkor most jön az a rész, ami miatt biztosan sokan támadni fognak, de én vállalom a véleményemet.

Mi a vállalkozás fogalma?

„A vállalkozás olyan gazdasági egység, amelyik saját nevében, saját felelősségére üzletszerű tevékenységet folytat, a piaci szereplőktől tevékenységében és tulajdonában elkülönül, de a piac által azokkal kapcsolatban van, nyereség elérésére törekszik és ennek érdekében kockázatot vállal. Tehát a vállalkozó saját felelősségére, saját kockázatára folytatja a tevékenységét, és a nyereség is az övé. Meg a veszteség is, ha nem jön be a biznisz.

Nyilván szükség lehet egy ilyen rendkívüli helyzetben átmeneti intézkedésekre, de ha szigorúan gazdasági szempontból vizsgáljuk meg a Kormány intézkedéseit, akkor azok inkább egyfajta közmegelégedés megszerzésére irányultak, és ad hoc jellegűek, mint valós koncepció mentén születtek. Hangsúlyozom, ez nem politikai, hanem kizárólag szakmai vélemény.

Mielőtt tényleg merészen belecsapunk a lecsóba, tisztázzunk még egy alapfogalmat: közteherviselés.

A közteherviselés – nagyon leegyszerűsítve – azt fejezi ki, hogy mindenki fizet adót. Lényege az, hogy az adórendszerrel szembeni egyik igazságossági-méltányossági szempont (a haszonelvűség mellett) a közteherviselő képesség (vagy egyenlő haszonáldozat) elve.

haszonelvűség szerint egy adórendszer akkor méltányos, ha az adóterheket az adófizetők olyan arányban viselik, ahogyan a közkiadásokból részesednek.

közteherviselő képesség elve szerint mindenkinek teherviselő képessége arányában kell kivennie részét a közkiadások finanszírozásából, illetve mindenkire akkora adóterhet kell hárítani, amekkora a többiekkel azonos hasznosságról való lemondást eredményez.

Két fontos részre hívnám fel a figyelmet: olyan arányban viselik az adóterheket, ahogyan a közkiadásokból részesednek, illetve olyan arányban adóznak, ami a többiekkel azonos hasznosságról való lemondást eredményez.

Az én olvasatomban: ha nem fizetsz adót kedves barátom, akkor ne is kérj segélyt, ha bajban vagy. Azaz, csak akkor akarj kivenni a kosárból, ha már raktál is bele. És ha kevés adót fizetsz, azaz kevés hasznodról mondasz le, és így kevéssel járulsz hozzá a közkiadásokhoz, akkor ne is akarj aránytalan visszaáramoltatást.

Régóta vesszőparipám, hogy véleményem szerint még mindig túl sok vállalkozás van Magyarországon. Pontosítok: túl sok olyan vállalkozás, akik nincsenek tisztában a vállalkozás és a közteherviselés alapfogalmának tartalmával és jelentésével. Tulajdonképpen bárkinek lehet vállalkozása, attól függetlenül, hogy egyáltalán konyít-e valamit ahhoz, hogy hogyan kell egy vállalkozást vezetni. Mert egy vállalkozás működtetéséhez nem elegendő az adott területre jellemző szakmai tudás, hanem bizonyos vállalkozási alapismeretekkel és társadalmi felelőséggel is rendelkeznie kellene a vállalkozást létrehozó és a későbbiekben működtető állampolgároknak. Markáns álláspontom, hogy a vállalkozói igazolvány kiadását vagy a cégalapítási kérelem jóváhagyását kizárólag akkor engedélyezném, ha az amúgy biztosan remek szakmai referenciákkal bíró illető elvégez egy vállalkozói alapismeretek tanfolyamot, ahol némi információt szerez arról, hogy miként kell vezetnie egy vállalkozást. És akkor azt is megtanulhatná, hogy miként kell kezelnie egy válsághelyzetet és nem másoktól (az Államtól) várná el, hogy kihúzza a bajból, amibe került.

A jelenlegi intézkedésekkel a Kormány éppen azokat a szektorokat segítette, akik amúgy is a legkevesebb adót fizetik be a költségvetésbe, illetve azokat a területeket, ahol amúgy sem túl magas az adófizetési morál. Kérem jelentkezzen, aki kapott már nyugtát vagy számlát a fodrászától, a lakásához kihívott szakiparostól, a magánorvosi rendelésen, a fogorvosától, étteremben vagy kocsmában?

Most ebben a helyzetben éppen olyanok várták el az Államtól, hogy segítsen nekik, akik korábban minimális mértékben járultak hozzá a közteherviseléshez. Hölgyeim és Uraim! Ismétlem: a kosárba először tessék berakni valamit, hogy onnan ki tudjatok venni a későbbiekben!

Kíváncsi vagyok, hogy azok a gazdasági területek, akik most közvetlen bajba kerültek a gazdaság leállítása következtében, fognak-e intézkedéseket hozni a közeli jövőben, hogy hasonló esetben ne kerüljenek ismét ebbe a helyzetbe? Akár a saját vállalkozásukban, akár ágazati szinten. El tud képzelni bárki egy olyan verziót, hogy pl. a taxisok vagy a vendéglátósok létrehoznak egy közös segélyezési alapot, amibe az ágazaton belül mindenki befizet hónapról hónapra egy bizonyos összeget, amiből ilyen esetekben átmeneti segélyt kaphatna a rászoruló vállalkozás? Ugye, hogy kicsi az esélye? Mert békeidőben mindenki a saját pecsenyéjét sütögeti, de amikor baj van akkor pedig mindjárt kiabál, hogy segítség, segítség. Azok a KATÁ-s egyéni vállalkozók, akik piaci előnyt élveznek az által, hogy akár a havi 1 millió forintos bevételükből is csak 50000 Ft adót és járulékot fizetnek (azaz 5% a szumma adó és járulék terhük!!!) most miért kell, hogy segítséget kapjanak az Államtól?

Azok pedig, akik eddig is sok adót fizettek, akik felelősen vezetik a vállalkozásukat, tartalékot képeztek, akik hajlandóak átmenetileg lemondani a nyereségükről is a vállalkozásuk fenntartása és a dolgozók megtartása érdekében, azok pedig nem részesülnek semmilyen támogatásban? Igazából nem is kell, mert a piac így igazságos. Mint az állatvilágban: az erős fennmarad, a gyenge elbukik. Lehet, hogy ez nem túl kedves és szociális nézőpont, de az üzleti élet nem erről szól. A piac kemény és néha könyörtelen. És ezt is meg kellene tanulniuk azoknak, akik vállalkozásba kezdenek.

További hasznos tartalmakat itt találsz, kattints ide!